Délután fél öt van (nepáli idő szerint – a kínaira nem állunk át) és – láss csodát – Nyalam festői szépségű városában írom e sorokat. Na, jó: igaz, hogy a szobáinkban fagypont körül van a hőmérséklet és penészesek a falak, a város leginkább egy koreai gengszter film díszletére emlékeztet (megbolondítva néhány csoffadt, kartondobozt majszoló jakkal és vad kutyákkal) és mindeközben odakint békésen esik a hó a szürke felhőkből, de itt vagyunk, Tibetben, útban felfelé, az alaptáborunkba.
A határátlépés viszonylag simán lezajlott. Átvizsgáltak minket, a csomagjainkat, a könyveinket, a fényképezőinken a fényképeket, a zsákjainkat, stb. kb. ötször-hatszor, de se lázmérés, se karantén, szóval, nincs mire panaszkodnunk. Ezzel sikerült lefaragnunk a tegnapi csúszásunk és haladhatunk tovább terv szerint. A holnapi napot itt töltjük majd, akklimatizációs túrákkal.

Klein Dávid

2014.04.22.

Dávid a penészes szobában