2013-01-03

Lusta, komótos reggeli kelés után 9:30 felé végre nekiindultunk. Ian a pihenőnap alatt becsülettel felszívta magát és most, harmadnapra, mint a hamvaiból feltámadt főnix szárnyal. Stabil, folyamatos tempót diktál. Zoli és Kriszta alkotják a hátvédet, én hol Iannal, hol kissé lemaradva tőle komótosan baktatok felfelé.

A táj megváltozott: eddig mélyen bemetszett folyóvölgy meredek oldalában egyensúlyoztunk Sher-ig, most azonban a folyómeder jobb partján, egy talajjal (most persze hóval) borított vállon kanyargunk, fás, ligetes vidéken. A terepformák már gleccsert ígérnek, és három óra elteltével meg is pillantjuk a jégáttörést, mögötte pedig a hullámzó, vad, aprózódott sziklákkal borított jégfolyamot.

Közben én a tegnap estén merengek: meglátogattuk Sher falucska mullahját a falu mecsetében (ami egy egyszerű vályog házikó volt, meszeletlen falakkal és pár imaszőnyeggel, meg egy nagyobbacska vaskályhával)… Jó volt beszélgetni vele, és még néhány idősebb helybélivel, bepillantani egy kicsit életükbe.

Menetelés közben Iannal megállapítjuk, hogy Fidel (szakácsunk) információi erősen hézagosak: három óra felé elérjük ugyan Kud települést (egy télire teljesen elnéptelenedett átmeneti pásztorszállást kőből rakott esztenákkal), de 3200 méter helyett 3800 és 3900 között vagyunk valahol. Sebaj, holnap rövidebb lesz az út.

2013.01.08.

Indulás Sher faluból 2800 m

2013.01.08.

Khud falu 3700 m