Ez a nap a vihar előtti csendről szól. (Na, remélem, nagyon, nem szó
szerint...) Koncentrálni, nekifeszülni, de ellazulni is... Visszanézni az
expedíció eddig eltelt 27 napjára és látni, hogy jutottam el idáig. Látni a
csúcsot és érezni, hogy vár, hívogat. Késznek lenni, hogy megfizessem az
árat: erőfeszítésben, ravaszságban, taktikában, akaratban.

Az előző körben tele voltam dilemmákkal. C2-ben reggel még nem tudtam
eldönteni, hogy csúcstámadásnak megfelelő felszereléssel induljak-e el
felfelé, vagy elégedjek-e meg egy C3-ban alvással, megkoronázva ezzel az
akklimatizációmat. Végül mindenki lepattant arról a körről, így most
elégedetten és egy teljes nap pihenővel a hátam mögött csatlakozhatok a
csúcstámadáshoz. Jó érzés és rengeteg leszakadó feszültség.

Ma délután még körbe szaglászok, meggyőződöm róla, hogy a mai szitu a nagy
csapatok környékén, de ha minden úgy alakul, ahogy gondolom, akkor a
következő lesz a csúcstámadás menete:

27 BC-C1
28 C1-C2
29 C2-C3
30 C3-C4
1 C4-S-C2 (vagy ameddig lejutok)
2 tartalék levonuló nap

Rendbe teszem magam, kívül-belül: kimosom a ruháimat, "lezuhanyozok"
(lavór-csutak), alaposan átgondolom az összes apró felszerelést, amit
felviszek: a kis fejszémet vigyem, vagy a nagyobbacska csákányomat? Két vagy
három halkonzervvel egészítsem ki a fenti kaja készletet? Miben vigyem fel a
mézet? (A vitaminos doboz pont jó lesz!)

Engedélyezek magamnak fél óra lábáztatós-felkészülős hegyre koncentrálást,
meditációt: Egy lavór meleg vízbe áztatom a lábam, nézem, szuggerálom a
hegyet, zenét hallgatok, komótosan megiszom egy doboz sört,
miközben elszívom utolsó előtti szivaromat. (Az ötből. Az utolsót tudjátok,
mire tartogatom...)

Emlékezzünk meg egy pillanatra azokról is, akik előttünk jártak, mielőtt
nekivágok:

A hegyet magyar expedíció először 2009-ben mászta meg. A csúcsot Erőss Zsolt
és Barna Dani érték el. (Dani - ha jól tudom - az elő-csúcsig mászott.) Dr.
Szabó Levente 7800 méteren visszafordult, majd 7300 méteren kicsúszott és
életét vesztette. Remélem, előttük is tiszteleghetek a második magyar
megmászással.

És végezetül: köszönöm nektek, akik figyelemmel kíséritek ezt a kalandot a
szurkolást, a jókívánságokat. Sokat számít...

DÉLUTÁNI FRISSÍTÉS:

Információszerző körtúrám eredménye: Beszéltem Russellel (talán a legnagyobb
kereskedelmi csapat vezetője), pár Adventure Consultant ügyféllel, a
csehekkel és néhány random kószálóval az alaptábor körtúrám során. Russel
elmesélte, miért nem érték el a 4-es tábort.

A négyesbe vezető útvonal a nyeregből egy hólejtőn vezet felfelé hosszan egy
vállra. A vállra kivezető résznél (kiszállásnál) egy hatfős sherpa
hegymászókból álló csoport egy négyméteres hó-hídon kelt át, ami az utolsó
mászó alatt leomlott. A mászó 10 métert zuhant és a keresztcsontja eltörött,
de társai kihúzták, majd lesegítették a hegyről.

Russel sherpa mászói után most a 7Summits sherpáin a sor. Öten felmentek,
hogy megküzdjenek az akadállyal. (4-en köteleket és egyéb felszereléseket
visznek, egy mászó pedig alumínium létrákat, amivel a szakadékot remélik
áthidalni.)

Jelenleg az alaptábor valamennyi lakója ennek a manővernek az eredményére
vár. A konszenzus az (ide értve az OMSZ előrejelzését is), hogy az 1-3
közötti időszak a legmegfelelőbb a csúcstámadásra.

Én a csehekkel szövetkezem: úgy gondoljuk, mi akkor is ki szeretnénk (és a
felszerelésünket, jártasságunkat tekintve kis is tudjuk) használni a
kínálkozó ablakot, ha a sherpák nem tudnak létrát rögzíteni a szakadékon
keresztül.

Azt, hogy holnap indulunk-e el, a holnap reggeli hírek döntik el. A
lehetőségek: vagy 1-e a csúcsnap, vagy 2-a. Vagy táboronként megyek fel,
vagy egy tábort ugrok. (Közvetlenül a 2-esbe az alaptáborból.) Ezt
figyelembe véve az indulásom lehet 27, 28 vagy 29. Feszült vagyok...

2015.09.26.

Az alaptáborban lábáztatás közben