Elég lehangoló nap. Reggel a mászós aláöltözetemmel kezdem a napot, de amint kinyitom a sátor ajtaját, minden remény szertefoszlik. Sajnos még mindig köhögök és taknyos vagyok, és – szintén sajnos – a beígért időjárás változás helyett odafent friss hó, idelent havas eső…

Igazi nyomott nap: elbandukolok Russelék táboráig meg vissza (többször), nézem a nagy semmit (lefelé még néha-néha kibukkan a felhőből a völgy, felfelé, a hegy irányában azonban csak fehér gomolygó masszát látni), sorozatot nézek a laptopon, amíg le nem merül. Aztán csak bambulok, tölteni – nap hiányában – nem lehet.