2:30-kor már fent vagyok (korán feküdtem és - hál' istennek - meglepően jól
aludtam), egy ideig még nézegetem a sátor gyanúsan befelé ívelő falait, majd
megrázom magamat és őket, és hallom, ahogy a sátor faláról lecsúszik odakint
a súlyos hó paplan. Azért becsülettel felöltözöm (ez hosszadalmas és
kellemetlen munka a hideg éjszakában), majd 3:30 körül elballagok a cimbik
sátrához. Nagyon lapítanak... Kicsit sem gyengéden (elvégre én talpon
vagyok, náluk meg mi ez a nagy csend?) érdeklődöm, hogy állnak. A sherpa
srác kidugja az orrát, és konstatálja a nyilvánvalót. Folyamatosan,
egyenletesen havazik.
Elég meleg is van, szóval elnapoljuk a kettes elérését (ez a szakasz meredek
és lavina/jégomlás veszélyes is). Visszacammogok a sátramhoz, bebújok és
alszom kb. 7:30-ig.
Miután felébredtünk, összecihelődünk, és együtt indulunk el lefelé.
Szerencsére pár száz méternyi látótávolságunk van még, de azért így is
izgalmas találgatni a sűrű tejfelben - miközben friss, tapadós hóban
gázolunk - hogy merre is kell menni. Elől haladok végig, az ausztrál és a
sherpa srác, kicsit lemaradva, jönnek utánam. Nem zavar, érdekes móka a hó
hullámzásából, roskadásából találgatni, mi lehet alatta.
Az alsó egyes alatt megtaláljuk a köteleket. A legnagyobb hasznuk, hogy a
mozgás irányát kijelölik. Egyszer fél lábbal beszakadok valami lukba és
sikeresen kettétöröm az egyik túra botomat. Egyébként lassan, de biztosan
elérjük a hágóvas pontot, majd az alaptábort.
Később befut a bulgár srác és a sherpája, akik a kettesből jöttek le. Az ő
útjuk kalandosabb volt, a srác a meredek szakaszon, a laza, friss hó miatt
kicsúszott és kipucolt három hó szöget is, mire megfogta a kötél.
A nap további részében az alaptábor áldásait igyekeztem kiélvezni, ezt
azonban megnehezítette, hogy táborunk kb. 300 méterrel a fagyhatár alatt
van, így itt folyamatosan esik az eső. A páraóceán közepén, a szivárgó
sátrakban gubbasztva Pampalíni őserdei kalandjai jártak a fejemben. Micsoda
dolog: eső egy himalájai expedíció során.
Napló
Sourcing Manaszlu Expedíció 2015 (Klein Dávid)
Napló
2015. 09. 12.