Hajnali 04:00. A sátor falát vastagon fedi a fagyott dér belülről. Ha moccanok, havazik idebent. Márpedig moccannom kell. Bedurrantom a főzőt. Konyinak még se híre, se hava. 05-re végeztem már valamennyi teával és kesuval. A vizespalackomba citromtablettával ízesített, olvasztott hideg hólé kerül. Egyetlen palack Pepsi Max van nálam, de az szent: részt vett a puja szertartáson, és a Nyeregben szeretném kinyitni. 06-ra indulásra készen állok.
Konyi jelentkezik rádión, és megtudom, elindult az éjjel, de köhögése, mellkas-fájdalmai olyan erősek voltak, hogy bölcsebbnek látta, ha visszafordul. Egyedül indulok el.
Metsző hideg van, és hajnali derengés. 300 métert dagasztom felfelé a havat, mire elérem a Traverz kezdetét. Ezután jön a Sárga Padok – egy mészkő beékelődés –, ami az első meredek szakasz a 4-esbe vezető úton. 8 óra elmúlt, rádión beszélek az Alaptáborral, majd átverekszem magam a sárgás mészkőtáblákon. A légzésem szapora, a torkomat szárazság szorítja. A citromos hólé gondolata borzaszt, a Pepsire viszont bűntudattal gondolok: - Még nem!

Újabb felfelé vezető havas-jeges szakasz után megkezdem a Genfi Sarkantyú fekete sziklapiramisához vezető harántolást. Ekkorra már erősen kikezd a magasság. Kötélhosszonként leroskadok a hóba, jégszerszámomat erősen belevájom a fagyott felszínbe, kikapcsolom a világot és őrangyalomat szólongatom. Víznek képzelem magam, ami mindent lebír.
Az egyik ilyen „távollét” után ráeszmélek, elromlott körülöttem az idő: a szél felerősödött, és havat vág az arcomba. Centiről centire haladva felaraszolok a Genfi Sarkantyú tetejére. A Déli Nyereggel egy magasságban vagyok. A Nyereg innen már csak 15-20 perc vízszintes araszolás. Ezt most kihagyom, elképzelve milyen lehet a csupasz Nyeregben a szél. Lekucorodom, és 15 percen keresztül szürcsölgetem a Pepsi Max-ot.
Lefelé jövök rá, milyen rettenetesen fáradt vagyok. A torkom fáj és száraz, mint a Szahara. Erőltetve-botorkálva érem el a 3-ast, ahol összepakolok, majd tovább billegek a kötelek mentén a 2-es felé. A tábort 15:30 körül érem el. Iszom egy teát, eszem valamit – nem emlékszem mit –, majd a sátramba bújok, és kikapcsol a rendszer.

Klein Dávid
Pepsi Max Everest Expedíció (2008)
2-es Tábor, 2008. május 17.