Puja

A mai napot a lelki ráhangolódásnak szenteltük. Az Everest feltárásával foglalkozó korai (1920-as) angol expedíciók előszeretettel alkalmaztak sherpa származású magashegyi teherhordókat. (Belőlük nevelődött ki később az a szakmai öntudattal és szaktudással rendelkező hegymászó réteg – a Himalája Tigrisei – akik a mai napig segítik munkájukkal a legtöbb modern expedíciót. A Pepsi Max Everest Expedíció (2008) nem használ oxigént, és nem vesz igénybe magashegyi teherhordókat.)
A sherpák Tibetből települtek át, úgy 350 éve. Jelenleg otthonuk a Solo Khumbu völgyrendszer, azaz az Everest „előszobája”. A korai expedíciók buddhista teherhordói nem tapodták volna a Csomolungma lejtőit, amíg ehhez a Hegy hozzájárulását nem adja. A kérést egy puja keretében fogalmazzuk meg: egy láma vezetésével kántálunk, rizst, champa-lisztet szórunk a levegőben, changot (sörféleség) iszunk, ég a tűz, és nyakunkba kerül az áldást kifejező katha (kendő) is. A szertartás 2,5 óra hosszat tartott. Az öreg láma – ugyanaz, akivel Konyi már 2002-ben is találkozott, én pedig 2005-ben – éneklő hangon olvassa fel az alkalomhoz illő szent iratot, miközben mi kíváncsian fürkésszük a Hegyet: mit válaszol?
A kőből épített oltár előtt – a hagyományoknak megfelelően felhalmozzuk azokat a szívünknek kedves tárgyakat, amikre áldást kérünk. Jégszerszámok, hágóvasak, beülők és két doboz Pepsi Max is helyet kapnak itt. Ez utóbbit – reméljük – egy hónap múlva a csúcson fogyasztjuk majd el.

Délután Konyi a torkát gyógyítgatja – ebben a magasságban a levegő nagyon száraz –, én meg Asimov Alapítványát olvasom félálomban.

Klein Dávid
Pepsi Max Everest Expedíció (2008)
Everest Alaptábor, 2008. április 14.

2008.05.05.

A láma puja közben.

2008.05.05.

Konyinak jól áll a fehér szakáll.

2008.05.05.

A puja szertartás részeként a hegymászók arcát campa liszttel kenik be.