Hideg szél és lavina
„Tudnál egy óra múlva hívni? Itt most nagy mentésben vagyunk, és sokat kell rádióznunk…”
Egy óra feszült várakozás – vajon mi történt?
Dávid először a tegnapot meséli el, csak aztán tér rá a mostani helyzetre.
„05. 03. Felriadok. 23:37-et mutat az órám.
Kotorászni kezdek a hálózsákomban. Az elemek, akkumulátorok nem bírják a hideget. Én sem. Ezért rajtam kívül a következők találhatók a zipzáros pihepaplanomban: a bakancs-belsőm; a kesztyűm és a sapkám, amit – itt a piszkos titkok megszellőztetésének ideje – zsebkendőnek is használok. A fejlámpám, a rádió adóvevőm, a CD lejátszóm és a műholdas telefonom. Valamint a külső, szélálló ruhámon kívül minden rétegem.
Éjfélkor megcsörren a telefonom. 7250 méteren, miközben az agyam fura, oxigénhiányos, pszichedelikus álmokból úszik az ébrenlét felé, a kedvesem van a vonal másik felén. Fuldokló érzés fog el, miközben a fejem úgy kell hogy tartsam, hogy az antenna a műhold felé mutasson. A köhögéstől alig hallom, de azért nagyon jól esik. Sikerül valami olyasmit mondanom, szeretlek, mielőtt a hangom beleveszett egy köhögési rohamba.
Alszom újabb két órát.
Éjjel 2-kor készülődni kezdek. Mindegyik fázis fájdalmasan lassú. Hó olvasztás, kontaktlencse, ruhadarabok, termosz és rádió a hátizsákba, satöbbi.
4 és 5 között indulok. “Ufó” jelmezben, azaz teljes piheöltözékben. Rettentően hideg van.
Ahogy haladok felfelé, a Déli nyereg felé, az Everest csúcsgerince egyre konkrétabbá, kézzelfogható, hágóvassal érinthető feladattá válik. Sajnos a szél felerősödik. Még nem a teljes arcomat takaró sapkámat használom. A sárga sziklák tetejénél feladom, mivel az ajkaim és az arcom vészesen elfagytak.
6:30 és 7 óra között érkezem vissza a 3-asba. Összepakolok, és megindulok a 2-es felé.
Hál’ istennek a köteleken egyelőre főleg sherpák vannak, és gyorsan és ügyesen elnavigálunk egymás mellett.
A 2-esben eszem és iszom, majd egy óra alvás után tovább araszolok lefelé. A jégesés végtelennek tűnik ma.
Este 17 óra körül érek az Alaptáborba. Kami, a sherpák főnöke egy kólával vár.
Egyébként mindenki hülyének néz az aznap megtett út miatt.
Vacsora után lefekszem, és 11 órát alszom.
Napló
Nemzetközi Everest Expedíció 2005
Napló
2005. 05. 03.