Havazás, várakozás

„04. 29. van, és az Everest nepáli normál útjának második táborában, azaz nagyjából 6400 méteren üldögélek a kőtömbökből összeeszkábált konyhasátrunkban.

Az egészségem kiváló, a gyomorpanaszaim maradéktalanul elmúltak, hasonlóképpen a fogam sem fáj már, illetve az akklimatizációm is úgy tűnik, hogy a megfelelő mértékben és módon zajlik le, hiszen már nem annyira érzem a szédülést, vagy az émelygést idefönt a 2-es táborban.

Tulajdonképpen készen állnék arra, hogy felvonuljak a 3-as táborba, és ott töltsek egy éjszakát, majd a rákövetkező napon felvonuljak a 4-es táborba, csak megmutatni a szervezetemnek ezt a közel 8000 méteres magasságot, és aztán levonuljak az Alaptáborba. De sajnos az időjárás úgy tűnik, hogy nem engedi ezt meg, az elmúlt napokban havazott, és eléggé erős szelek fújtak át a Déli nyergen, ahova fel kéne másznom. Egyelőre itt veszteglünk a 2-es táborban. Hogyha holnap, legkésőbb holnapután nem javul az idő, akkor lemegyek, és ott pihenem tovább az eddigi fáradalmakat, és várom a lehetőséget, hogy felvonuljak a Déli nyeregbe, 7950 méterre.

A társaim is jó egészségnek örvendenek, sherpa barátaimmal sokat beszélgetünk itt a konyhában.

Tulajdonképpen nagyon késznek érzem magam, hogy próbálkozzam az Everest első magyar oxigénpalack nélküli megmászásával.
Klein Dávid, 6400 méter, az Everest nyugati oldalának 2-es tábora, EDGE 8000 – Eseményhorizont”

2006.03.01.

Az Alaptábor feletti jégesés útvesztői