Akklimatizáció

„04. 22. Későn alszom el, későn, 7 óra fele kelek. Egy óra menetelés után elkap a nap. Ebben a magasságban éltető csillagunk sugarai akadálytalanul zuhannak rám. Olyan érzés, mintha tüzes dárdákkal hajigálnának. Hajdan fehér adidas sapkám alatt egy mosható pelenka takarja tarkómat. Minden pelenka mosható – gondolom, miközben tovább tántorgok a hallgatás katlanának napfénytől izzó, kásás haván. Mindegyik mosható, csak nem mindegyik ugyanazzal az eredménnyel. Az agyam helyén egy lávagömb rotyog.

Megérkezem a 2-es táborba. 6400 méter. K. O. Ebédig nem moccanok.

Klein Dávid, 6400 méter, az Everest nepáli normál útjának második tábora, EDGE 8000 – Eseményhorizont”

Dávid vasárnap pihenni fog, hétfőn akar továbbmászni a 3-as táborba, aztán vissza a 2-esbe, ott lehet, hogy megint pihenget, aztán vissza a 3-asba és ott alszik, aztán fel a 4-esbe, aztán vissza a 2-esbe, és onnan az Alaptáborba, majd egy napi pihenő után valószínűleg visszamegy Dingboche-ba, vagy valamelyik másik ilyen alacsonyabb faluba. Most már nem megy le, amíg nincsen kész az akklimatizációja.

2006.03.01.

Dávid a naplójában is rögzíti az eseményeket