Ma az ég egy adta világon nem történt semmi. A nap eseménye: két pakisztáni srác segítségével tovább építettem erőd-szerű magaslatomat, amin a sátram áll. Mivel eredetileg egy jégkupac tetejére telepedtünk (Szilárd sátra közvetlenül az enyém mellett van), így a szezon előre haladtával a jég óhatatlanul elolvadozik körülöttünk. Ez ellen úgy tudunk védekezni, hogy sziklákból egy kör alakú védművet emelünk a sátrunk köré.
Jó móka volt a srácokkal köveket hordani, lapátolni, igazgatni. És csinos is lett a lakhelyem.
A helyzetünk: nem kétségbeejtő, csak nehéz a várakozás. Akkor lenne értelme megint felmennünk, ha az út megnyílik a hármas tábor felé, hisz a következő kör optimális programja a kettesben alvás és a hármas telepítése lenne. (Álom tervünk egy esetleges éjszaka a hármasban, de ez persze rengeteg tényezőtől függ...)
Szóval, türelmesen várunk a szállingózó hóesésben, nézzük, ahogy a felhőket magasabban sodorja a szél és arról álmodozunk, hogy megint a K2 jegébe harap majd a hágóvasunk. Insallah!
Klein Dávid
