Reggel ellenőriztem a térdem, és szépen gyógyul. Reggeli után (megint pancacke) elmegyünk bevásárolni. Sose szerettem bevásárolni, de most egész kéjes érzés, hogy egy boltban (egy szocreál lerakatban) sétálhatok a polcok között, és időnként leemelek valamit, amit majd megvásárolok. Veszünk kompótot, tollat, gyümölcsöt (almát, narancsot, sőt, banánt is!), kétes állagú puffancs sütiket, és úgy általában bármit, ami érdekesnek vagy finomnak ígérkezik.

A bevásárlás után irány a meleg víz. Erősen tudatában vagyunk, hogy holnap már az alaptáborban éjszakázunk, így az egész délutánt elpancsoljuk. Leírhatatlan érzés: az ablakon túl Tibet végeláthatatlan kopár dombjai, hatalmas ég-kupolája, kíméletlen, tiszta, hideg szele… mi pedig ázunk a meleg, kénes vízben. Nehéz betelni az élménnyel.

Este valami nagyon sötétben játszódó sci-fi-t nézünk a laptopon, amiben nagyon sötét űrlények tépnek szét mindenkit, ha nincs nála zseblámpa.

Klein Dávid