Egy kissé bosszant, hogy a szaturációs értékeink (a vérünk telítettsége oxigénnel) nem javulnak az általam elvárt mértékben. (Beszélnem kell a kis vörös vérsejtjeimmel, kapják össze magukat.) Edina – némi fenyegetéssel – rávett, hogy töltsek ki egy Pieron figyelem tesztet. (Ezeket a vackokat hősiesen töltögetem néhány naponta, mivel a Cardio Controlal egy tudományos kutatásba kezdtünk.)

A tesztkitöltésen felbátorodva újabb kötelező penzumba kezdtünk: felballagtunk a közeli dombocskára, ahol lelkiismeretesen fényképeztük szponzoraink zászlóit. Később vonuló jakcsordát filmeztem, ők pedig majdnem eltapostak.

Tizenegy óra felé úgy döntöttünk, kéne tenni egy rendesebb akklimatizációs túrát is. Összeszedelődzködtünk, és – miután alaptábori szakácsunkkal, Kaluval megállapodtunk egy rádió időpontba – nekivágtunk a Ronbuk-gleccser jobb partjánál kanyargó ösvénynek. Mivel remek tempót diktáltunk, úgy döntöttünk, kihagyjuk az ebédet (erről a csalódott Kalut rádión tájékoztattuk) és több mint 350 métert emelkedtünk kb. 15:30-ig. Lefelé Edina ment elől és elég emberes tempót diktált, bár az utolsó fél órában már hangot adott annak a gyanújának, hogy „valaki távolabb költöztette az alaptábort”.

Klein Dávid

2012.04.29.

Edina és Dávid a Cardio Control zászlójával

2012.04.29.

Edina és a Dávid a Johnnie Walker zászlójával