Kicsit kialvatlanul, de időben érkeztünk meg a reptérre. Ezek a pillanatok egy átmeneti térben történnek. Még itthon vagyunk, de már csak pár óra, és a levegőbe emelkedik velünk a repcsi. Családtagoktól búcsúzunk, barátok jönnek, megölelnek, bíztatnak. Jól esik. Tényleg. Vannak, akik nosztalgiával emlegetik a legendás reptéri szétpakolásainkat, de idén már 20-án előre küldtünk 5 hordó felszerelést Bécsből Kathmanduba, így a Docler Everest Expedíció szinte zavartalanul el tudott indulni.

Isztambulig visz a robotpilóta. Odafent a tiszta tavaszi égen, de idelent, a reptéri forgatagban is. Én Isztambulig bírom, ahol is szemérmetlenül előráncigálom Edina kedvencét, a neonkrokodil-zöld hálózsákomat és gátlástalanul elterülök és alszom a beszállásig.

Valahol Isztambul és Delhi között ér minket a másnap.

Klein Dávid

2012.03.31.

Dávid búcsúzik az anyukájától

2012.03.31.

Dávid búcsúzik a báttyától

2012.03.31.

Dávid búcsúzik a húgától

2012.03.31.

Dávidtól az unokaöccse is elbúcsúzott

2012.03.31.

a beszállás előtt