01.14. Ian naplója:

Dávid és én felértünk 5100 méter magasra, egy jégesés tetejére, a gyönyörű kék jég
a gleccserszakadékban zuhan. A felmászás valamelyest technikás volt, és elég sok
védőfelszerelést igényelt. A tetejéről látjuk a Galau gerincvonalát – meredek, havas, és még
mindig viszonylag messze van. Úgy találtam, hogy a tárgyak méretét és távolságát
felmérő képességem valamelyest megváltozott itt fenn. (A hegyek időnként összezavarnak,
amikor egész nap fenn csak a csúcsokat láttam.) Elhaladunk az olasz/francia csapat mellett
lefelé jövet, ők épp felfelé tartanak, hogy tábort építsenek és megpróbálják a Galau csúcsot.
Sok szerencsét kívántuk nekik és utána a gleccser lábánál találkoztunk Zoltánnal. Egy kisebb
vita alakul ki, hogy ez az útvonal megéri-e a belefektetett erőfeszítést. Nagyon lehetséges,
hogy visszamegyünk a következő napokban az 5000-en lévő helyünkhöz és néhány
felszerelést visszahozunk onnan.