Gyorsan peregnek az események. Azon gondolkozunk, mit csináljunk jövőre, és egyszerre csak, mint villámcsapás, belénk hasít a Kangchenjunga ötlete. Majdnem 8600 méter magas, tehát „nagy” nyolcezres, magyarok még nem voltak rajta, a megközelítése több, mint egy hét vadregényes dzsungeltúra Kelet-Nepálban, szép formák és nagyon kevés csapat. (Idén úgy tudjuk, összesen egy próbálkozott.) Hogy miért nem az Everest? 2008 Kínának olimpiai év lesz: viszik fel a lángot és hozzák a gigászi logisztikájukat. A tömeg várhatóan vásári méreteket ölt majd. Majd 2009-ben. Megvár. Különben is, fontos, hogy megszállottságunk nem alakuljon át beteges mániává. Jót fog tenni a Kangchenjunga… - „A nevét is szeretem…” – gondolom, és újabb margaritát hajtok le. A Full Moon-ban üldögélünk és stíröljük a lányokat az ablakból.

Egyébként rengeteg dolgunk van: hordókat kell leltározni, deponálni, úgy, hogy jövőre használni tudjuk őket, találkozó Galjennel (helyi ügynökünk), közben Mountain Hardware sátrat keresünk az indiaiaknak a bazárban (az övéket nem tudtuk végül lehozni a hegyről) és adatokat gyűjtünk a Kangchenjunga-ról. Összedobunk egy cikket a Népszabinak, amiben elmeséljük, hogy azért különbség van – kéremszépen – a palackos és a palack nélküli megmászások között.

Este kimotorozunk a városból egy kellemes, teraszos vendéglátóipari egységhez. Néhány óra alatt még ételt is kapunk, amit bőséges söradagokkal öblítünk le.

Klein Dávid
EDGE 8000 - Eseményhorizont
Kathmandu

2007.07.13.

Dávid Kathmandu egyik utcáján.