Katmandutól Nyalamig

Igyekszem összefoglalni az elmúlt két nap eseményeit. Némi fontolgatás után 4-én úgy döntöttünk, hogy a bizonytalan útviszonyok és a maoisták rendkívüli aktivitása miatt helikopterezünk a határig. Bár ez plusz költséget jelentett, végülis az érdekes élmény (és a vélhetően elkerült veszedelmek) megérték. A kis Kawasaki 20 perc alatt repített el minket Kodari-ba. Itt lépjük át a nepáli - tibeti (kínai) határt. Mivel nagyon korán érkeztünk, az átkelő még nem volt túl forgalmas: üldögéltünk, megebédeltünk egy felejthető fogadóban, ellenőrizték néhányszor az útleveleinket, csomagjainkat, a testhőmérsékletünket (nem vicc), lefújták az összes motyónkat valami ecet szagú folyadékkal és már be is léptünk a senki földjére. Itt 8 kilométert tettünk meg terepjárókkal, majd elértük a kínai beléptető pontot: Zangmu city-ről már meséltem 2004-ben, Cho Oyu expedícióm kapcsán. Nem sokat változott, meg mindig olyan mint egy űrkikötő a Csillagok háborújában, haramiákkal, űrlényekkel, mindenfajta járművel, sok szeméttel, nyilvános biliárd kunyhókkal és nyilvános házakkal, nyitott csatornákkal, kutyákkal, kareoki bárokkal... A zongorázó elefántot most nem találtam, talán szabadságot vett ki.

Dideregve ébredtünk 6-án reggel, Zangmuban, egy gigászi beton hotelben. Egy letűnt kor marketing építménye ez a hatalmas szörnyeteg. Igazi kirakat-épület: aranyozott gipsz stukkó van, fűtés nincs. A szobában TV van, víz nincs. Asztali lámpa van - de nincs benne villanykörte. Porta: igen. Portás: nem. Zuhanyozni a 6. emeleten, a zuhanyzóban lehet. Ez olyan fontos objektum, hogy védelmére egy egész családot telepítettek abba a szobába, ahol a mintegy 50 szoba lakóit kiszolgáló ZUHANY megbúvik. a vékony furnér lemez mögött tusolok és dudorászom, odakint pedig szól a kínai pop, főzőcske, gyereketetés.

Holmink egy teherautón utazik, mi terepjárókban. Két óra alatt felérünk a tibeti platóra. A táj kietlen, még a szezonhoz képest is szokatlanul havas, ... valamiért azonban nagyon szép. Nyalamban szállunk meg. Kellemes tibeti fogadó. Víz nincs, de hangulatos. Fűtés nincs, de legalább nem olyan nagy a szoba, jobban bemelegítjük Jobyval. 3800 m. Kótyagosak vagyunk, de egyébként jól érzem magam, jó étvággyal megeszem, amit elém tesznek.

Holnap itt maradunk, aztán megyünk csak tovább az alaptábor előtti utolsó megállónkba, Tingribe.

AHICO Everest (2006) Expedíció, Nyalam (3800 m), Tibet
Klein Dávid, EDGE 8000, Eseményhorizont

2006.06.21.

Joby KAthmanduban újrarendezte a csomagjait a beszerzések után

2006.06.15.

Dávid élvezte a helikopteres utat Kodariba

2006.04.10.

Tibeti táj